A francia az újlatin nyelvek családjába tartozik, rokonai az
olasz,
a
spanyol, a
katalán, a
portugál, a
román,
a
szárd, a Svájcban beszélt
rétoromán és a már kihalt
dalmát
nyelv is.
 |
| Le Colisée, Rome |
A francia nyelv születése az
Ókori Római Birodalom
terjeszkedésének köszönhető: a meghódított területeken
a rómaiak
elterjesztették a latin nyelvet is.
Galliában (a mai
Franciaország területén) a
római hódítás Kr. előtt 58-51 körül
következett be. A római hódítók nyelve, a
népies latin (tehát
nem az irodalmi latin, hanem annak egyszerűbb, beszélt nyelvi változata)
fokozatosan kiszorította az addig beszélt helyi nyelveket, így a gall nyelvet
is.
Az 5. században
germán törzsek érkeztek (
frankok,
burgundok, gótok, alemannok), akik Gallia jelentős területeit elhódították
a rómaiaktól. A frank nyelv és a gallok által beszélt latin egybeolvadt. A
9.
századra az itt beszélt nyelv már lényegében a mai értelemben vett
francia
nyelv ősének tekinthető.
A 17. századra a francia olyan kiforrott nyelvvé vált, amely már alig
különbözik a mai francia nyelvtől. Helyesírása sem változott azóta lényegesen –
a kiejtés viszont igen, ez okozza a francia kiejtés látszólagos nehézségét.
Hogyan vált világnyelvvé a
francia?
A
francia nyelv elterjedése a keresztes háborúk korától
(12. sz.) számítható. A 12-13. században, amikor a latint
Európa számos
országában hivatalos nyelvként használták, a francia mint
második
hivatalos nyelv volt használatban.
Angliában a 15. századig a francia volt a királyi udvar, az
arisztokrácia, a vallás és az igazságszolgáltatás nyelve. (A Robin
Hood-történetekből ismert
Oroszlánszívű Richárd király is franciául
beszélt.) Nagy-Britannia címerében ma is egy francia mondat olvasható:
“Dieu
et mon droit”.
A nemesség körében
spontán anyanyelvként használták, tehát nem
idegen nyelvként tanulták – az angol az alacsonyabb társadalmi osztályok nyelve
volt. A francia hatás a mai napig erőteljesen érezhető az angol nyelv
szókészletében: a két nyelvnek
22 ezer közös szava van!
A 17. század végétől (Franciaország gazdasági, politikai, kulturális
szerepének köszönhetően) az
európai népek közti érintkezés legfőbb
eszköze a francia nyelv volt: franciául írtak és társalogtak az
uralkodók, nemesek és kereskedők, franciául írta emlékiratait
Rákóczi
Ferenc, Marco Polo és Casanova, és Assisi Szent Ferenc
is franciául koldult (Itáliában!).
A franciák a 16. századtól kapcsolódtak be a
gyarmatosítási folyamatba,
Kanadában, a Mississippi völgyében, Közép-Amerikában, Afrikában és az
Indiai-óceánon szereztek területeket, hogy aztán a 18. században ezek nagy
részét átengedjék az angoloknak. A 19. században az USA hatalmas területeket
vásárolt meg a franciáktól (Louisiana, Arkansas, Oklahoma, Colorado stb),
ugyanakkor
a francia kultúra jelentős elterjedtségre tett szert
Afrikában, Ázsiában és az óceániai szigetvilágban. Mára kb. 200-300 millióan
beszélik a franciát nem hivatalos nyelvként szerte a világon (Algéria,
Kambodzsa, Egyiptom, Szíria, Izrael, Vietnam, Tunézia, Kongó stb), az oktatás
és a kultúra nyelveként.
